Budapest, Röppentyű utca 73.
A szocializmus idejében sok-sok évet kellett várni egy-egy új autóra a MERKUR-tól. Budapest legnagyobb és ezért legismertebb használt autó piaca a Röppentyű utcában volt: annak északi vége egészen a Rákos-patakig húzódott. A drótkerítéssel körbevett girbegurba földes telepen olykor több száz autó kínálta magát. Hétvégéken népvándorlás méreteket öltött a vásárlási szándékkal ide érkezők hada.
A rendszerváltás után elvesztette addigi varázsát a használt autó piac is. A neves telep közelében többen is próbálkoztak használt autó üzletszerű értékesítésével Pl.: a Bécsben lestrapálódott Rolls-Royce taxikat is ezen a környéken próbálták elsózni.
Bővebben:
A Merkur Röppentyű utcai használtautó-telepe 1964. január 25-én nyitotta meg kapuját. Merkur lelemény volt például a vállalatoktól leadott használt kocsik értékesítése. Kérem szépen, ha egy cég új autót vett, leadta a régit a Röppentyű utcában. Ezekre igen nagy volt az érdeklődés, hiszen szabadpiacon egy nyolc-tíz éves Lada még újnak számított, el is kérték érte az új gép árát, vagy többet. A
használt járművek viszont pénzügyi szempontból (és hát valljuk be, műszakilag is) leamortizálódtak, de a 60-80 ezer kilométeres futás még nem volt vészes.
Általában az új árának 20-25 %-a volt a használt autók kikiáltási ára, még nagygenerállal is megérte megvenni, akár új motort tenni a kaszniba.
A nagy kereslet miatt az autók felét sorsolták, a másik felére viszont licitálni kellett. A licitálás egyszerűen ment, ahogy ment föl az ár, egyre kevesebb
vevőjelölt maradt, aki a legnagyobb árat tartotta, az vihette el az autót. A sorsolás picit bonyolultabb volt, egy zsákból húztak golyókat, és aki a személyi
igazolványát a motorháztetőre tette, bízhatott a szerencséjében, ha fehér golyót húztak ki neki, nyert, vihette az autót a kiírt áron.